Az amerikai párbaj vége: egy szál virágért egy élet - 1904
2021. december 19. írta: elmultszazadok

Az amerikai párbaj vége: egy szál virágért egy élet - 1904

1904 januárjában néhány újságban megjelent egy rövid hír, miszerint egy fiatal ügyvédbojtár önkezével véget vetett az életének. Misik Kálmán azonban nem elkeseredésében lett öngyilkos, sokkal inkább a becsületéért ölte meg magát. A századeleji úri becsület ekkor még igen erősen meghatározta az emberek cselekedetét. Két fiatalember történetén keresztül próbáljuk megérteni, mi volt az amerikai párbaj, mely oly sokak életét vette el. [A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.]

56276.jpg

Kép forrása: mult-kor.hu - Fiatal emberek a századfordulón

Az amerikai párbaj ‘divatja’  leginkább az 1800-as évek második felében dívott hazánkban. A Pestmegyei Hírlap 1894. 50. számában egy másik fiatalember Behr Sándor esete kapcsán írta meg az újság, hogy mélyen el kell ítélni ezt a fajta esztelen játékot, amelyet minden bizonnyal valami bomlott elméjű angol lord talált fel, aki valószínűleg anyagi és erkölcsi halott is lehetett. Önmagában a párbajt, mely során mindkét fél megsérülhet, nem ítélte el az akkori közvélemény, mint szükséges rosszt könyvelték el egy vita rendezésére, viszont az amerikai párbajt az erkölcsök izolálásának tartották, melyet gyökerestől kell kiirtani az emberek fejéből.

A Pallas nagy lexikona 1. kötetében 1893-ban így írta le az amerikai párbaj fogalmát. “Amerikai párbaj. Két személynek kölcsönös megegyezése az iránt, hogy előre meghatározott módon a sorstól tétessék függővé, hogy melyikök váljék öngyilkossá. A felek között vívandó harc hiányánál fogva nem vonható a párbaj, párviadal fogalma alá, de viszont a szándékos emberölés fogalma alá sem. A magyar btkv. azért önálló büntetendő cselekménynyé tette (283. §.) s a büntetés abban az esetben, ha az egyik fél az öngyilkosságot megkisérlette, s életben marad, mindkét félre öt évig terjedhető államfogház, ha meghal, az életben maradóra öt évtől tízig terjedhető államfogház.”

Az amerikai párbajnak egyébként egyszerű menete volt. A párbajozó felek közös megegyezése alapján került sor a megméretettésre. A vesztes az volt, aki a fekete és a fehér golyó közül a feketét húzta ki, ezzel vállalva, hogy megadott határidőig véget vet önkezével saját életének.

Tolnai Világlexikonja 1912-ben szintén utalt leírásában a 283. §-ra, mely szerint az öngyilkosság túlélője 1-5 évig terjedő fogházra számíthatott az eset után, míg itt leírták a szerzők, hogy az osztrákok hasonló módon büntetik ezt a fajta cselekedetet, de más országok büntetőeljárásában csak öngyilkosságra felbújtásnak veszik a párbaj élő tagjának tettét. A szigorú büntetés nem véletlenül került a hazai törvénykönyve, miután számtalan fiatal életét követelte ez a felettébb ostoba párbaj. 

A valóságban megtörtént amerikai párbajok története, az írókat is megihlette. Szigligeti Ede rég elfeledett, a Nemzeti Színház pályázatát is megnyert népszínműve "Az amerikai", szintén az amerikai párbaj témájára épült. Az 1874-ben íródott történetben ugyanazon leányt szereti a jómodú és a szegény fiú is, akik a nehéz kérdést, hogy kié legyen a lány, a fekete golyó kihúzásával akarják eldönteni. A szegényebb fiú húzza a sötétebbet, így neki kellene egy hét múlva meghalnia, viszont a józan ész nem hagyja cserben és inkább elbújdosik, majd Amerikába megy, ahol meggazdagszik és így tér vissza a lányhoz. Bár ebben a történetben happy end volt a vég, sajnos a legtöbb esetben az amerikai párbajt vívók egyikét elérte a halál. 

Két férfi történetét szeretném bemutatni nektek, akik neve összekapcsolódik az amerikai párbajokkal. Egyikük Misik Kálmán a nyitramegyei Egyháznagyszeg nevű faluból származott, ahol özvegy földbirtokos édesanyjával élt jómódban. A fiú öngyilkmert édesanyja elég pénzzel tudta támogatni, nemcsak a tanulását, hanem lakhatását és a szórakozását is. Halála előtti években már ügyvédbojtárként dolgozott, legutolsó munkahelye Mártonffy Gyula ügyvédi irodájában volt, a Rottenbiller utca 15. szám alatt. 

misik.jpg

Kép forrása: Tolnai Világlapja - Misik Kálmán 

Az alacsony termetű, szőke hajú, csinos fiút mindenki csendes, jó modorú, dolgos embernek ismerte. Munkaadója is meg volt elégedve vele. A fiú úgy tervezte, hogy miután kitanulta a szakmát és megszerezte a kellő gyakorlatot, saját irodát nyit majd. Özvegy Fried Lőrincné szénkereskedőnő Barcsay u. 8. szám alatti lakásában bérelt ki szobát halála előtt négy hónappal. Az asszonynak Kálmán többször kijelentette, hogy ez lesz az utolsó lakása mielőtt majd meghal. 

A fiú öngyilkossága előtt megvallotta szállásadójának, hogy két évvel korábban egy általa meg nem nevezett barátjával együtt sűrűn jártak egy lányhoz udvarolni. Bár inkább a barátja udvarolt a lánynak, az mégis Kálmánnak adta a virágot, amit a másik fiú hiába kért a lánytól. Miután az udvarló megsértődött ezen a tetten, a lányt Misik előtt mindennek elhordta, erre Kálmán arculütötte barátját. Állítólag emiatt hívta ki a másik fiú Kálmánt amerikai párbajra, melynek során Misik húzta a fekete golyót. Úgy állapodtak meg, hogy Kálmán 1904. január 4-én fogja magát megölni. 

Az öngyilkosság előtti lakóhelyén pár hónappal tette előtt, jó barátságba került a háziasszony Szeréna nevű, 17 éves lányával. Fridené azonban néhány nappal Misik Kálmán öngyilkossága előtt kapott egy géppel írott levelet, melyben a névtelen levélíró felhívta az asszony figyelmét arra, hogy Kálmánnak jegyese van. Amikor a levelet megmutatta a fiúnak, az keserűen kijelentette: "Ez is tőle való. Úgy érti, hogy a halállal járok jegyben, hogy nemsokára meghalok." (Az Ujság 1904. 8. szám)

December utolsó napján aztán újabb levél érkezett, ez azonban már Misik Kálmán nevére volt címezve. Ebben "barátja" arra hívja fel a figyelmét, hogy hamarosan elérkezik halálának időpontja, január 4-e. A Szeged és Vidéke című lap 1904. 20. számában ezt a levelet közzé is tette:

"Mi könnyebb, élni vagy meghalni ? El­érkezett időd, ha megölted szivem, én meg­ölöm boldogságodat. Szeretnél élni ? Nem engedem; tudom, hogy nem felejtetted el a dátumot, de mégis jónak látom, hogy figyel­meztesselek. Két éve te is reméltél, bár azt mondtad : nem. És most te halva, velem mi lesz ? Nem tudom, most sem szereted ? Én még mindig. Siess, hisz csak egy lövés. Nemo."  [A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.]

Ettől a naptól fogva a szerencsétlen sorsú fiú leverten járt-kelt, majd közölte munkaadójával, hogy az öngyilkossága napján édesanyjához fog utazni. Így is tett. Búcsúlevelét, melyben történetét elmeséli, Barák Imre tanárnak címezte. (Talán ő lehetett a régi "barát", akivel a párbajt vívta) Az öngyilkosság helyszínének azért választotta szülőfaluját, mert édesapja is ott vetett véget életének és Kálmán szeretett volna apja mellett nyugodni a sírban.

A haláleset kapcsán a budapesti rendőrség és ügyészség nyomozást indított, nagy erőkkel keresték a párbaj nyertes tagját. Hamarosan megtudták, hogy a történetben szereplő leányt Elvirának hívták és bár mindenki titkolózott az eset kapcsán, elég közel kerültek a párbaj másik részvevőjéhez. Nemsokára a férfi arcképe is a nyomozók kezébe került. Állítólag, mert aztán egy hirtelen fordulat történt az eset kapcsán, miután a rendőrség megállapította, hogy a fiatal Misik állandó pénzzavarral küzdött és sokszor emlegette az öngyilkosságot, kiderült, hogy csak kitalálta a mesét az amerikai párbajról és a korábban az újságokban is megjelent névtelen levelet ő maga gépelhette főnöke irodájában. És bár ez az eset végül nem igazolta az amerikai párbaj legendáját, de azt azért el kell ismernünk, hogy az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején létező problémára ismét ráirányította a figyelmet.

Az úriemberek többsége egyébként elítélte az amerikai párbaj gondolatát. A Tudományos zsebkönyvtár 1904-ben írodott részében a Párbajszabályok leírásakor kitért az amerikai párbaj és a hagyományos párbaj között fontos különbségekre. Felhívják a figyelmet arra, hogy a párbaj során a feleknek lehetőségük van kibékülni a küzdelem előtt, míg az amerikai párbajban erről szó sincs.

84103087_768322323689924_4069049516559433728_n.png

Kép forrása: Újságmúzeum - Facebbok - Korabeli szabályos párbaj

A normál párbaj során három fegyver használatát ismerik csak el és a becsületügyekben a nyílt támadást és a férfias védelmet alkalmazzák, ellentétben az amerikai párbajjal, ahol nincs védekezésre lehetőség. Az írás kitér arra is, hogy aki később eldicsekszik más úriembereknek, hogy amerikai párbajban volt nyertes fél, annak többé a becsületes férfiak előtt nem lesz tekintélye. Az amerikai párbaj tanúk és segédek jelenléte nélkül történik meg, míg a normál párbaj esetén mindig vannak mások is a cselekmény végrehajtásakor, így akár még a hatóságok is közbe tudnak avatkozni, mert megtudják előre a párbaj helyszínét.

 Az amerikai párbaj ellen szólt, hogy akár évekig is eltartott, amíg a szerencsétlen, fekete golyót húzó vesztes a későbbi öngyilkosság gondolatával együtt élt, hiszen nem azonnali halálról volt itt szó, mint egy átlagos párbaj esetén, hanem számos esetben öt-tíz év távlatáról.

1907-ben történt egy újabb öngyilkosság a párbajok kapcsán, mely azért is volt figyelemfelkeltő eset, mert az életét magától eldobó férfi egy 27 évvel korábbi amerikai párbaja okán végzett magával. Az újságok leírása szerint Hódmezővásárhelyen Czeisler Sámuel 49 éves kereskedő, a budapesti Stadler József utóda, tollnagykereskedő cég ügyvezetője 1907. június 9-én vasárnap délelőtt 10 órakor, a Bauer féle fürdőben szívenlőtte magát és meghalt. Pénteken érkezett a városba szabadságának megkezdésére, menyasszonya Budapesten várt rá. A lapok leírása szerint Czeisler Sámuel 1880-ban, mint katona Aradon szolgált, ahol az egyik katonatársával valamin összekülönbözött és emiatt amerikai párbajt vívtak. A fekete golyó Czeisler kezében maradt, így kötelezte magát arra, hogy öt éven belül önkezével végez magával szabadon választható módon. Abban is megállapodott a két párbajozó, hogyha mégsem hajtja végre magán a halálos ítéletet az adott időn belül, akkor a másik félnek jogában áll őt bármilyen módon a másvilágra küldeni. Erről egy nyilatkozatot is kiállítottak, mely a nyertes fél birtokában volt.

1881-ben mindkét katona leszerelt, majd a szerencsésebb fél kivándorolt Amerikába. Czeisler miután hosszú ideig nem hallott volt bajtársa felől, úgy gondolta, hogy nem muszáj betartania ígéretét, így öt éven belül nem is ölte meg magát. 14 nappal Czeisler Sámuel öngyilkossága előtt, véletlenül futott össze korábbi párbajtársával, N.U. Géza őrmesterrel az utcán, aki akkor tért haza Amerikából, mint jómódú ember. N.U. Géza mikor felismerte Czeislert elképedve konstatálta, hogy az nem lett időben öngyilkos. Kérdőre vonta Czeislert miután beültek egy kávéházba. Czeisler mint egy ifjúkori könnyelműséget tréfával akarta elütni a párbaj emlékét, de Géza kérlelhetetlen maradt és könyörtelenül ragaszkodott korábbi megállapodásuk betartásához. 

Czeisler látta, hogy nem tréfál volt katonatársa, így könyörgőre fogta a dolgot, de miután ez sem használt, pénzt ígért életéért cserébe. N.U. Géza nem fogadta ezt el, sőt elmondta, hogy a Czeisler által írt nyilatkozat még mindig megvan és ha ő végez a vesztes párbajozóval, akkor a nyilatkozat alapján csak néhány év államfogház vár rá a törvények szerint, ami neki annyit megér, hogy a becsületén esett csorba helyreálljon. Annyi engedményt tett, hogy 30 napon hagyott Czeislernek ügyei elrendezésére. A megadott határidőn belül Czeisler többször felkereste a férfit és rimánkodott életéért, de az hajthatatlan maradt, sőt elmondta, hogy ha gyáva magát megölni, akkor kénytelen lesz ő leütni, vagy lelőni, mint egy veszett kutyát.

Mindezt Czeisler Sámuel búcsúleveléből tudhattuk meg, amelyet szeretteinek bocsánatkérésként írt meg. Czeisler ugyanis valóban öngyilkos lett, mégpedig azért, mert mint írta kérhette volna a rendőrség védelmét, vagy elutazhatott volna külföldre, de tudta, hogy nem akarja rettegésben leélni hátralevő idejét, inkább teljesíti a párbajban vállaltakat.

Az öngyilkosság után Czeisler sógora a rendőrségre ment a levéllel és feljelentést tett a párbaj másik tagja ellen. Kérte, hogy nyomozzák ki a könyörtelen ember kilétét és bűntessék meg az 1878. évi V. tcz. 283. §. alapján. A nyomozás meg is kezdődő a hódmezővásárhelyi rendőrségen, melynek következtében kiderült, hogy Neustadtler Ujlaky Géza volt zupás őrmester nem tudta elfelejteni a 27 évvel korábbi egyezséget és kényszerítette halálba Czeisler Sámuelt. Miután sehol nem találták bejelentve a férfit, úgy gondolták álnéven lakhat Budapesten, vagy már vissza is tér Amerikába. (Későbbi hírekben sajnos már nem találtam nyomát annak, hogy sikerült-e elfogni a férfit és megbüntetni.)

Az amerikai párbaj kapcsán felvetődött bennem néhány kérdés. Hogyan tudott valaki ennek a jövőbeni szörnyűségnek a terhével együtt élni, egzisztenciát teremteni, vagy családot alapítani, mikor tudta, hogy néhány év múlva neki nem lesz tovább élete, mert a becsület, mindennél fontosabb. És nem is az a legszörnyűbb az egész párbajban, hogy a vesztes majd talán megöli magát, hanem az, hogy a nyertes ezt meg is követeli tőle. Több esetről is olvastam, melyekben az akár évek múlva elkövetkező időpontra a nyertes fél figyelmeztette levélben, vagy személyesen a másik felet, hogy hamarosan érkezik halálának időpontja. Vajon milyen emberek lehettek azok, akik számonkérték ellenfelükön, hogy tartsák be a szavukat és vessenek véget életüknek. Persze itt is a “becsület” a legfontosabb!! Én inkább őrültségnek mondanám és kegyetlenségnek. Teljes mértékig egyetértek azzal, hogy a törvény szigorúan büntette akár mindkét felet az amerikai párbaj során. 

Miután azonban általában titokban, a két fél egymás között állapodott meg az amerikai párbajról, így a szerencsésen életben maradt fél kiderítésére vajmi kevés esélye volt a hatóságoknak. Sok öngyilkosság mögött az elkeseredett hozzátartozók vélték amerikai párbaj áldozatának szerettüket, mert nem tudták mással magyarázni az értelmet tettet, mellyel végett vetett életének családtagjuk, szerelmük.

 Több vádameléssel is találkoztam a régi újságok hasábjain. Az egyik még 1898-ban történt, amikor azonban a bíróság nem találta elítélhetőnek a párbaj résztvevőit. Az akkori eset során a fekete golyót kihúzó férfi ugyan fejbelőtte magát, de túlélte az esetet és négy hónap után teljesen felépült. A bíróság a párbajozókat megvádolta, de később a tárgyalás után mindkettőjüket felmentette, mert az igazolódott, hogy a segédeik állapodtak meg az amerikai párbajban és annak részleteiben, nem pedig a két résztvevő. A törvény szavai szerint pedig mindenkettőjüknek kölcsönös megegyezése lett volna szükséges, hogy elitélhetőek legyenek.

A másik vádemelésről már 1910-ben olvashattam a Pesti Hírlap 140. számában. A szegedi királyi törvényszék emelt vádat Tóth Imre volt huszárhadnagy ellen, mert az ügyészség szerint amerikai párbaj során kényszerítette öngyilkosságba barátját Szilágyi Istvánt. Szilágyi valóban öngyilkos lett, fejbe lőtte magát és meghalt. A 27 éves Tóth és barátja egy hódmezővásárhelyi szép úri leánynak csapták a szelet. Mindketten szerelmesek voltak a lányba, és úgy gondolták csak párbajjal tudják eldönteni kié legyen. Tóth azzal védekezett a bíróságon, hogy ő csak tréfából ment bele a párbajba és úgy gondolta, hogy Szilágyi is annak fogja azt fel. Sajnos hiába kutattam az ítélet után, később nem találtam erre vonatkozó adatot. Vélhetően nem ítélték el Tóthot, mert nem volt elegendő bizonyíték ellene.

 A cikk forrása: arcanum.com

Tolnai Világlapja, Pesti Hírlap, Az Ujság, Tudományos Zsebkönyvtár, stb. 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmultszazadok.blog.hu/api/trackback/id/tr9716787676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flúgatlan 2021.12.21. 12:29:59

Ez egy fejezetet ér az emberi hülyeségek könyvében.
Sok minden, amit régen csináltak, érthető valamilyen szempontból, még ha ma furcsának is tűnik, de ez egyszerűen baromság.
A legrosszabb, hogy ezt "becsületbeli" ügynek tartották.
A "régen minden jobb volt és becsületesek voltak az emberek meg nem lógtak folytona neten" nosztalgiázókat jó szembesíteni az ilyenekkel. Régen is sok ön- és közveszélyes bolond volt, ma is. Csak ma máshogyan (pl. mosógép-kapszula-kihívással) bizonyítják "bátorságukat".
Kösz az összefoglalót.

arthurthedent 2021.12.21. 13:52:05

Jó kis cikk volt, köszi!

kewcheg 2021.12.21. 14:06:48

@Flúgatlan: elég csak Móriczot olvasni, vagy Reymont "Parasztok"-ját, hogy lássuk, nem voltak különbek a 100-150 évvel ezelőtti népi emberek..sőt.
A nagyvárosokban élők elég jelentős része - különösen a kispolgárság - meg gyakorlatilag moral insane volt, pedig akkor még jelentős szerepet vitt az egyház is, a mai korhoz hasonlítva.:(

Örömhernyó 2021.12.21. 14:19:26

Boldog békebeli korszak. Védeni kellett a becsületet a végsőkig.
Ma ezt normális ember az iskolai zaklatás, bullying, bántalmazás, cukkolás, csoportnyomás hatására elkövetett önsértés kategóriájához közel helyezi el a devianciák skaláján.
Akkoriban meg az egész úri társadalom egy egymást cseszegető, figyelő, erkölcsi okokból elítélő faszjankókból állt. Az a legdöbbenetesebb, hogy az összes esetben barátokról vam szó. X és barátja Y összevesznek valami csajon és az X-nek meg kell halnia, mert fekete golyót húzott. Mert nyilván ez a jó barát ismérve, hogy megöli magát, ha a másik azt követeli tőle. Ez alfák és béták viszonya. Aki annyira alfa, az rá tudja kényszeríteni az akaratát a béta barátjára, akár halálát is követelheti. Agymosott társadalom.
Nyilván ezzel a nemnormális attitűddel elég jó prédája lett az összes európai társadalom a politikusok játszmáinak, amik aztán elvezettek az első világháborúhoz, majd a másodikhoz, a diktatúrákhoz.

Ha a társadalom úri rétege olyan agymosott, hogy parancsra, félreértelmezett barátságból öngyilkos lesz, akkor mit lehet várni? Perszehogy önként masíroztak a frontra is.

Motorogre 2021.12.21. 15:39:40

Köszi a posztot, érdekes, elgondolkoztató és felháborító is: az emberi butaság tényleg végtelen.
Node néhány ügyben ma sem ártana a "becsület védelme" akár a önhalál árán is. Pl. a magánbank tulajdonosa és igazgatója felé elvárás volt, hogy bankcsőd esetén önkezével távozzon Belzebubhoz ... talán picit azért is, hogy a póruljárt betétesek elől ... Questor ügy hol tart ?

Örömhernyó 2021.12.21. 16:02:44

@kewcheg: Abban a korban a kérdés nélküli engedelmesség a szülővel, papokkal, egyházi hierarchiával szemben jellemző volt. Ez az úri becsület is onnan ered, a környezetnek való feltétlen megfelelés igénye. Erkölcsileg megsemmisült, akit szájára vett a társadalmi osztálya. A dédszüleim még abban a korban éltek, ők is az úri osztály tagjai voltak, katonatisztek, vezető hivatalnokok, banktisztviselők stb. Nem arisztokraták, de a helyi, városi elit tagjai. Nyilván az utóbbi 100 év alatt a családom rengeteget vesztett anyagilag és társadalmi státuszban is, de ezt az úri erkölcsöt nem tudom visszasírni, bár gyerekkoromban még romantikus színben tűnt fel nekem.
Őseim jó emberek voltak, normálisan bántak a cselédeikkel is (kommunista hatalomátvétel után is tartották a kapcsolatot a volt cselédekkel), de az úri társadalom nyomása, figyelő tekintete ilyen vadhajtásokat eredményezett.

menjünk a moziba be 2021.12.21. 16:38:21

@ az írókat is megihlette. Szigligeti Ede rég elfeledett, a Nemzeti Színház pályázatát is megnyert népszínműve "Az amerikai", szintén az amerikai párbaj témájára épült

Hogy a csudában lehet kihagyni a legfontosabb művet? Különösen úgy hogy a 27 evvel később történt tragikus esetről bőven ir a szerző, meg külön "elmélkedik" hogy hogy lehetett úgy családot alapítani es eletet leélni hogy tudta valaki..

Hat pontosan erről szolt Jókai Mór: MIRE MEGVÉNÜLÜNK (1865) műve !!!

Es akkor a cikkíró berak egy nonames happy endes művet példának?

menjünk a moziba be 2021.12.21. 16:47:28

@Örömhernyó: "Ez az úri becsület is onnan ered, a környezetnek való feltétlen megfelelés igénye. Erkölcsileg megsemmisült, akit szájára vett a társadalmi osztálya. "

Kínában, Koreában ess Japánban es környékén mai napig meg van ez. A legrosszabb amitől félnek hogy ARCVESZTÉS lesz.

Emiatt is van az hogy nem megy az nyilvános bírálata (de meg csak felszólalás sem) a munkahelyeken, gyűléseken mint ami EU-ban, USA-ban megszokott. Mert ugye ha igazad van azzal a bírált kolléga veszti el az arcát, ha meg tévedsz te es akkor "Erkölcsileg megsemmisültél"

Szóval nincs olyan nagy különbség ma sem! Sot meg rosszabb is bizonyos szempontból. (és Koreaban, Japánban bizony öngyilkosok lesznek ilyenek miatt meg ma is sokan).

Veszéjben a lyogállamiság ! 2021.12.21. 20:40:36

@Flúgatlan:

Krúdy és Gárdonyi is párbajozott. Utóbbi még ült is pár hetet emiatt.

kewcheg 2021.12.21. 21:22:18

@Örömhernyó: gyakorlatilag a száz évvel ezelőtti /városi, kisvárosi/férfiak jelentékeny része ivott, gyárkéményként dohányzott, kurvázott, kártyázott, lóverseny,etc.etc....gyereknevelés, házimunka semmi...
A falusi férfiak jelentős része pedig verte az asszonyt, ha pedig születése révén, vagy a sors különös szerencséje és szorgalma folytán nagygazda lett belőle, akkor elnyomta,kihasználta a bérest, cselédet,verte az asszonyt,majd nála is jött a kártya, kurvázás etc.etc....
Ezért sem értem, hogy a jelenlegi politika milyen hamis nosztalgiát táplál a "gazduram" világ iránt.....

Wildhunt 2021.12.21. 21:43:17

@kewcheg: mindez tényszerűen nem igaz.

kewcheg 2021.12.21. 21:57:35

@Wildhunt: én nem ítélem el őket ezért, nem voltak azok egyszerű idők....Ha akkor éltem volna, én is ezt csináltam volna nagy eséllyel...

Wildhunt 2021.12.21. 22:34:30

@kewcheg: attól még nem igaz : mind az alkohol, mind a dohány drága volt. Ne a Kabos filmekből meg Tömörkény kommunizmusából tájékozódj.

Örömhernyó 2021.12.22. 03:11:12

@Wildhunt: Hazudsz. A dohány mindenki számára elérhető volt. Maguk szárították és aprították a dohányt vidéken. Nyilván akinek több pénze volt, az jobbat szívott.
Alkoholt meg mindenhol állítottak elő, ezt bornak hívják, nem akkora művészet előállítani. Pálinkafőzést se most találták fel, hanem létezett régen is.
Rum, likőrök, bor, sör minden sarkon kaphatóak voltak. A minőség nyilván nem volt magas. Egyik dédapám naponta ivott rumot. Pedig nem a Karib-térségben élt, hanem az Alföldön.

arthurthedent 2021.12.22. 07:15:18

Azért mondjuk az is jellemző, hogy a két férfi próbálta eldönteni, hogy kié legyen a lyány. Merthogy gondolom fel sem merült bennük, hogy a csaj mit akar. :-o

kewcheg 2021.12.22. 08:03:36

@Örömhernyó: falusi nagyikámnál még gyerekkoromban kötegekben állt a dohánylevél, amit a szekrénybe a ruhák közé tett.:) Molyok ellen.Taktaköz, dohánytermesztő vidék....tiszta Mély Dél, Magyarországon..:))

kewcheg 2021.12.22. 08:17:45

@Wildhunt: amúgy nem vagyok kommunista,bár korom miatt sajna a KISZ tagja voltam mint minden osztálytársam a gimiben.Kényszerből.Kártékony, gonosz ideológia.
Katoliker vagyok, hozzám leginkább a keresztényszociális eszme áll közel.
Pont emiatt nem valami nagyon vagyok oda az urambátyám világ hamis romantikájáért.Amit tudok, azt szavahihető emberek mondták el, illetve -remélem - szavahihető könyvekből tudom.

Almandin 2021.12.22. 21:37:38

@Örömhernyó: Most teljesen egyetértek veled. Nekem a párbajról a muszlim világ becsületgyilkosságai jutnak eszembe. Ez egy letűnt kor csökevénye volt, a középkoré, ami még a legújabb kor elejébe is belenyúlt. Nem normális az a társadalom, ami a becsületet előbbre tartja az emberéletnél. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a becsület nem fontos. Valamiféle erkölcsi tartásra szükség van, de megölni valakit ilyen okokból nem arányos. Mellesleg az erkölcs fogalma is változott. 150 éve párbajindok lehetett pl. egy olyan állítás, hogy valakinek a húga elvesztette a szüzességét házasság előtt. Ma pedig néhány őskövületen kívül senki nem tartja bűnnek az ilyesmit.
A párbajt amúgy sok országban tiltotta a törvény a 19. századtól. Sajnos min. egy évszázad kellett, hogy végleg eltűnjön e barbár szokás.
Döbbenetes, de Magyarországon még a harmincas években is akadt néhány példa párbajra:
hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rbaj

Almandin 2021.12.22. 21:49:02

@menjünk a moziba be: Ebben is a középút a legjobb. Bizonyos cselekedeteket el kell ítélni, ha az bűn. Viszont-a legsúlyosabb bűnöket kivéve-szükséges az is, hogy ne közösítsük ki a vétkes embert. Ugyanis senki se hibátlan. A Távol-Keleten ebben a szemléletben biztos az is közrejátszott, hogy nem keresztény alapú kultúrák. A kereszténységnek vannak rossz oldalai is, de pozitívumai is. A megbocsátás, a javítás lehetősége pl. ilyen.
Ennek ellenére azt mondom, hogy a mai nyugati világban is van olyan dolog, ami végleges arcvesztést eredményez. Ilyenek pl. a pedofil bűncselekmények. Kaleta Gábort a hasonló aberrációval rendelkezőkön kívül már senki se fogja erkölcsös embernek elismerni, a stigma örökre rajta marad (jogosan).

Bandibacsi34 2021.12.29. 02:42:58

@Almandin: A párbaj önmagában nem elitelendo dolog. Persze nem ez a fajtaja, leginkabb a kardparbaj. Ha valaki visszautasitja, az sem baj, akkor megalazkodik es az elete megmarad. Viszont most pont atlendult a vilag egy masik szélsőségbe. Minel nagyobb qva valaki annal jobban felkapjak. Minel szemtelenebb, annal inkabb tisztelik. Minel inkabb bűnöző eletmodot folytat, annal inkabb sikeres. Ez az itt bemutatott vilag(kb az 1860-1910 es evek) pont a regi erkölcs megromalasrol szol. A prostituáltakhoz jaras sem szükséges rossz(mint anno Petőfi Sandornal) hanem egy ünnepelendő valami. Az 1800 as evek elejen is "éltek az emberek", de azert nem kerestek a dekadenciat, mint ezekben az evekben. A becsületgyilkossag egy regi dolog, de megvolt pl. a magyar(vagy sziciliaia) kulturaban is 100 eve kb 1945 ig. A szegeny vilagban(Afrika, Del-Amerika, Kozep-Azsia, arab vilag) a csalad az minden. Ott a kapcsolatepites a hazassagokon keresztul megy. Akit egy feleseg elhagy, vagy a lanya elszokik (vagy nem all verbosszut) stb azt a többiek (tobbi csalad) kinevetik vagy predanak fogjak tartani. Annak a statusa drasztikusan leesik. Bizonyos del-amerikai torzsekben ha a ferj nem öli meg a csalfa feleseget a törzs öli meg őt., mint méltatlant arra, hogy a tagjuk legyen. Pszichológiailag nem lehet ezt mai fejjel kritizalni.

Cpt. Flint 2022.01.10. 12:11:20

@Bandibacsi34: "A párbaj önmagában nem elitelendo dolog. Persze nem ez a fajtaja, leginkabb a kardparbaj."
Ezt a felfogást jól ki lehetett használni emberek büntetlenül való megöl(et)ésére. Elég volt olcsón felbérelni egy "krakélert", aki bármilyen ürüggyel belekötött az áldozatba, párbajra hívta, majd gyakorlott, esetenként hivatásos vívó lévén aztán simán leszúrta. "Tisztességes" párbajban, ugye... és így az egészhez a megbízást kiadónak abszolút semmi köze nem volt.

eMeL · http://emel.blog.hu/ 2022.02.08. 20:58:39

@Almandin: "Nem normális az a társadalom, ami a becsületet előbbre tartja az emberéletnél."

Azért létezett értelmes "alkalmazása" is.
Persze mára értelmetlennek hisszük, de a mélyben volt valami azért.
Pl. ha egy vállalkozó a hitelezőit cserben hagyta, nem tudta kifizetni a hitelezőit, szállítóit, alkalmazottait, akkor a társadalom perifériájára került, vállalkozni többet nem tudott, nem volt hitele, nem volt bizalom benne többet.
Ekkor gyakran öngyilkosságba is menekültek.
Természetesen ez az erkölcsi szigor durvának tetszik, de lehet a cserben hagyott hitelezők, szállítók, munkások ettől nyomorogtak, esetleg akár bele is halhattak a pénzhiányba.
Innen nézve érthető a dolog.

Ha ezt a szigort nem is várom el, de a társadalom komolyan vehetné, hogy azoknak, akik cserben hagyják a partnereiket, (különösen ha vagy valóban hibásak a csődért vagy hamis csőd és csak lopnak a többiektől ezzel), na azokat nagyon ki kellene taszítani, soha senki nem üzletel velük többet.

eMeL · http://emel.blog.hu/ 2022.02.08. 21:10:41

@Bandibacsi34: "A párbaj önmagában nem elitelendo dolog."

De igen, mivel nem valódi megoldást ad. (Hacsak nem tekintjük megoldásnak, ha ez egyik fél meghal és ezzel megoldódik a probléma)

Vagyis nem valódi megoldást ad, hanem aki jobban vív vagy lő, "annak van igaza"... és nem igaz, hogy igaza van, csak győzött.
süti beállítások módosítása