Mintha egy operett előadás története bontakozott volna ki előttem, amikor elolvastam Chimay hercegnő és Rigó Jancsi szerelmi történetét. Az 1800-as évek végének egyik legnagyobb szenzációja volt a pár egymásra találása. Az egyszerű cigányprímás és a dúsgazdag asszony életének összekapcsolódása szinte a világon mindenkit érdekelt. A szőke, amerikai származású hercegnő és a barna képű, magyar cigánylegény kalandjairól szól mai cikkünk.  [A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.]

Rigó Jancsi és Ward Klára (europeana.eu)

Az első híradásra a pár történetéről a Budapesti Hírlap 1896. december 23-ai számában bukkantam. Brüsszelből telegrafálták meg a kiadónak, hogy botrányos eset történt, ami az ottani arisztokrata köröket felettébb foglalkoztatja. 

Mielőtt folytatnánk a részletekkel,  ismerkedjünk meg kicsit jobban történetünk szereplőivel:

Chimay herceg, teljes nevén Joseph Marie Anatole Elie de Riqnet, price de Chimay et de Caraman, Belgium volt miniszterelnökének és külügyminiszterének fia, a legelső belga főnemesi család sarja volt. A család tagjai egyenrangúnak tartották magukat bármely uralkodó családdal. A fiatal herceg mégsem saját osztályából választott magának párt. 1889-ben találkozott először, az akkor Európába érkező, 22 éves, elbűvölően gyönyörű polgár lánnyal, Ward Klárával, akit a jóképű, 32 éves herceg, szülei akarata ellenére feleségül vett.

Chimey herceg - geneanet.org

Ward Klára, a későbbi Chimay hercegnő - csodaszép nő volt. Atyjáról az egyik korabeli híradásból megtudhattuk, hogy egyszerű hajóskapitány volt, akinek a szerencse annyira kedvezett, hogy egy kereskedelmi hajó vállalat élére került. Halála után özvegye újra férjhez ment egy dúsgazdag kanadai bankárhoz, Cameronhoz. Majd miután ő is elhunyt újabb férj került a házhoz, akit Morovnak hívtak. A kis Klára 10 milliós hozománnyal érkezett Európába, ahol hamarosan megismerkedett Chimay herceggel, akivel 1890 május 30-án kötött házasságot Párizsban. Nagy pompával folyt az esküvő, maga Rotelli pápai nuncius eskette össze az előkelő párt. A menyasszony tanuja az angol és az amerikai nagykövet volt. Szerelmükből két kisgyermek született, akik a hercegnő szökésekor még igen kicsik voltak. Lyon-Ward Clara szabad szellemben nevelkedett, így miután hamar anyává vált, nem bírt csak otthon ülni, az élvek örvényébe rontott. Ráadásul férje elég sokszor külön töltötte a napjait tőle, így elhanyagoltnak, mellőzöttnek érezte magát. Klára éjszakai mulatóhelyekre járt, világfiak csapata vette körül, akiknek tetszett szépsége, szabadszájúsága. Több szeretője volt, melyre férje ugyan gyanakodott, de bizonyítani sosem tudta. 

Ward Klára - wikipedia.org

A Budapesti Hírlap tudósítása szerint Chimay hercegnőt egy magyar cigányprímás szöktette meg férjétől és állítólag Budapesten mulatott együtt a szökött pár. Az újságírók próbáltak utánajárni az esetnek, bár éjszaka kapták a híradást, tudósítójuk azonnal a Kálvin téren található volt Ringer kávéházba futott, ahol általában a cigányzenészek szoktak tartózkodni. Itt kezdtek kérdezősködni, hogy vajon igaz lehet-e a történet és ki a titokzatos zenész, aki ilyen tisztességtelen szöktetésre képes. Miután felsorolták a helyi zenészek, hogy kik szoktak külföldön muzsikálni, arra a következtetésre jutottak, hogy akik Brüsszelbe járnak, azok házasok és csúnya, fekete cigányképűek, úgyhogy közülük senki nem lehetett a merész csábító. Esetleg a Párizsban zenélő Bunkó-fivérek egyike lehetett a szöktető, akik veszedelmesen jóképűek, észbontóan zenélnek és mindketten legényemberek.

Nem kellett a nagyérdemű, kíváncsi újság olvasónak sokáig várnia a férfi ember kilétének megismerésével, hiszen másnap már magával a szöktetővel készült interjú. A Budapesti Hírlap 24-én megírta, hogy a pár Fiuméből Székesfehérvárra érkezett előző nap. Nagy feltűnést keltett a sok poggyásszal és komornájával együtt utazó szőke, feltűnően szép fiatal asszony, akivel egy cigányos képű férfi is érkezett. A feltűnő vendégek a Magyar Király szállodában szálltak meg, és egy egész lakosztályt foglaltak el. Az esti színházi előadáson is megjelent a pár, a hölgy csillogó ékszereivel, fényes ruhájával kitűnt a tömegből. Senki nem ismerte fel a párt, mindenki azt gondolta, hogy férj és feleség múlatja az időt a színházban. 

Miután azonban az újságból értesültek a szöktetésről, a város lakói egyből tudták, hogy ki volt a titokzatos pár. A pletykák hatására a helyi rendőrkapitány is felkereste a szállodában az előkelő asszonyt és párját. Az ekkor folytatott párbeszédből tudhatta meg mindenki, hogy ki is valójában a szöktető.

“Rigó János hegedűművész vagyok. Itt születtem Pákozdon a cigánysoron 1858-ban. Szüleim falusi cigányok. Gyerekkoromban a nagy-kanizsai cigánybandába állottam be s később külföldre ke­rültem. Bejártam Franciaországot, Angliát s Berlin­ben is voltam. 1893 óta saját bandám volt s ezzel játsztam hol itt, hol ott. 1895-ben Párizsban voltam s egy előkelő restaurantban játszottam. Egy este feltűnő szépségű és fiatal asszony lépett be a restaurantba egy férfi oldalán. Velem szem­ben foglaltak helyet s láttam, hogy az asszonyra roppant hatással van a játékom. Megkérdeztem tőle, hogy melyik nótát húzzam el neki. Az asszony azt felelte, hogy a magamét. Az asszony azután eljőtt másnap, harmadnap, minden­nap, azután meghívott magához is. A férje, Chimay herceg, veszekedő, beteges és csúnya ember, nem csoda hát, hogy jobban tetszettem neki, mint az ura, aki, mikor megtudta, hogy a neje engem szeret, üldözni, kínozni kezdte. A hercegnő meg­unta, emiatt az ősszel elhagyta az urát, s azóta együtt vagyunk. Olvastam már én is az újságot; nem igaz az, hogy megszöktünk, mert úgy mentünk el Brüsszelből, hogy a herceg is, más is tudta s nem most, hanem még ősszel.” - ezt mondta a cigányprímás a rendőrkapitánynak. 

Rigó Jancsiról a következőket tudtam még meg más híradásokból: 1858-ban született, 1927-ben halt meg. A századfordulón az európai királyi udvarok előszeretettel alkalmaztak magyar cigányzenészeket. Rigó Jancsi alig 12 esztendős volt, amikor bekerült III. Vilmos holland uralkodó zenészének, Simplicius Barcza Józsinak zenekarába, igaz először még csak cimbalom hordozónak, azonban később a zenész felfigyelve a kölyök tehetségére, tanítgatni kezdte. Hamarosan már önálló zenekarával járta az országot és sorra hódította meg a női szíveket. Egyik hódítása saját mesterének leánya, aki később első felesége is lett. Aztán Pestre érkezett, ahol további trófeákat szerzett csábításainak sorába. Az újságok szerint Rigó Jancsi nem volt egy különösen szép ember, csillogó fekete szemei ugyan csábítóan villogtak, de ajka túl vastag volt. A ruházata elegáns, gyémánt melltűvel, aranylánccal.

Visszatérve 1896 karácsonyához, a pár még aznap, amikor a Rigó Jancsival készült cikk megjelent, kikocsizott Pákozdra Jancsi szüleinek kis viskójához, ahol Klára összeölelkezett velük és kijelentette, hogy amint a válópere megtörténik, összeházasodik a fiúkkal. 

Megismerkedésük és a szökés között eltelt időben éjjel-nappal próbáltak együtt lenni a szerelemesek, de mivel Párizsban sok volt a látó szem és a halló fül, a hercegné vidéki kastélyába költözött, ahová Jancsi is követte. Ugyan a házba nem költözhetett be, de a szomszédos fogadóban kapott helyet. A hercegnő naponta akár tízszer is átjárt hozzá, hogy csillapítsa szenvedélyét és vágyakozását. 

Annyira elszabadultak a vágyaik, hogy már nemcsak a négy fal között estek egymásnak, hanem a sziget árnyas fái között is meztelenül sétálgatott a szerelmes pár, ami már a helyieknél is kicsapta a biztosítékot. A polgármester próbálta az asszonyt jobb belátásra bírni, és kérte, hogy tartsák a négy fal között szerelmüket. Végül a kastélyban kötött ki a prímás, mert csak nem hallgattak a szép szóra. Itt meg aztán az idős cselédek irultak-pirultak a mindennapos esetek miatt. Miután már kellemetlenné vált a helyzet és a herceg is erősen gyanakodott, Klárának lépnie kellett, ekkor döntöttek a szökés mellett.

A  szőke amerikai hölgy és a cigányzenész celebbé vált, ami az akkori idők Magyarországán még nem ismert fogalom volt. Képeslapok jelentek meg róluk, a pletykák és botrányok sora pedig a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap hasábjain részletekbe menően került kitárgyalásra szinte minden lépésük. 

Forrás: sumidamagazin.com

1897 januárjában az Orfeum igazgatója azt állította, hogy megegyezett a szép hercegnővel abban, hogy esténként háromezer frank fizetségért élőképekben fogja magát és hódító bájait mutogatni a színházban. Chimay hercegnő felháborodott levélben utasította vissza a feltételezést is, hogy ő ilyenben részt venne, holott az Orfeum igazgatója a lapoknak szerződéseket is mutatott erről. A hercegné itt látható levelében cáfolta mindezeket. Az újság kapva kapott a levélen és rögtön graffológus véleményét kérték arra vonatkozóan, milyen ember is lehet a hercegnő. A megállapítás szerint érdekes egyéniség, jelleme ingatag, szíve nagy és minden szép iránt lelkesedik. Hibája, hogy kissé feltűnési vágyban szenved, de emellett igen kedves nő. (Vélhetően nem csak a szövegből, a tartalomból és a betűk dőléséből okumlálta ki a szakértő ezeket az információkat, miután igen sokat lehetett olvasni a lapokban a hercegnőről, elég volt ezekből következtetnie.)  [A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.]

Forrás: Magyar Géniusz 1897. 3.szám

Nem kellett sokat várni a hercegi válóperre sem, miután január 19-én Charleroiban elkezdődött a tárgyalás.Már korán reggel zsúfolásig telt a törvényszéki terem, ahol brüsszeli, párizsi, londoni és amerikai kíváncsiskodók is helyet foglaltak. A tárgyaláson a herceg is jelen volt, feleségét azonban csak ügyvédje képviselte. Az államügyész kérésére zárt tárgyalást tartottak, így a megjelent sokaságnak el kellett hagynia a helyet, az újságírók kint várták a fejleményeket. A zárt ülésre azért került sor, hogy a hercegnő erkölcstelen magaviseletét alátámasztó esetek ne kerülhessenek nyilvánosságra. Annyit a tárgyalás után megtudhattunk, hogy a herceg az európai botrány okozására hivatkozva azonnali hatállyal kérte a házasság felbontását, gyermekeik tartására pedig évi 75000 frank járadék fizetését a hercegnőtől. Huszonkét terhelő esetet hoztak fel a hercegnő ellen, melyek igazolták korábbi hűtlenségeit, de a bíróság a hercegre és a gyermekek becsületére figyelemmel nem kérte a részletes tanúvallomásokat. Klára ügyvédje sem hagyta szó nélkül ezeket a rágalmakat és kijelentette, hogy a herceg csak a pénzéért vette el a fiatal amerikai nőt Ráadásul közölte, hogy elutasítja, hogy bárki is rossz anyának gondolja, és kéri, hogy gyermekeit havonta legalább egyszer magához ölelhesse, akár a férje megbízottjának jelenlétében, illetve nem akarta elismerni, hogy korábban a vidéki kastélyban bárki előtt is szeméremsértést követtek volna el.. Megállapodás hiányában a bíróság két hétre elhalasztotta az ítélet kihirdetését.

 Két héttel később végül kimondták a válást, azonban a hercegnő nem léphetett frigyre Jancsival, mivel a házasság felbontását házasságtörés címén, a nő bűnőssége miatt mondták ki, így ő újra nem házasodhat a belga törvények szerint. Mint az ítéletből kiderült a pár két közös kisgyermeke - Comtesse Mária, Erzsébet, Katalin, Anatole de Riquet, született Párisban 1891. május hó 30-án és Prince Mária, József, Anatole, Pierre,  Alphonse de Riquet, Prince de Caraman-Chimay, született Párisban 1894. augusztus hó 6-án édesapjukkal maradnak. A hercegnő gyermekeit havonta egyszer egy órára látogathatja. Klárát évi 75000 frank gyerektartásra kötelezte. 

Egyébként is nehéz lett volna a házasságot nyélbe ütni, miután kiderült, hogy Rigó Jancsi is nős. Eme tény egy látványos eset kapcsán került nyilvánosságra, miután a szerelmespár Párizsban, a Terminus szállodában vett egy lakást. Ide nyitott be Rigó Jancsi vérmes cigány felesége, aki inzultáta férjét és a hercegnét. A kirohanásnak a rendőrbiztos vetett véget, aki csak nagy nehezen tudta lecsillapítani Barcza Mariskát.. Végül jegyzőkönyvben konstatálta, hogy Jancsi és a hercegnő egy szobában laktak a szállodában.

Időközben a pénz csak folyt a pár kezei közül, egyre többször kellett amerikai családjának kiegyenlítenie az asszony számláit. Egy idő után aztán a német Orfeummal kötött szerződést Klára, hogy ott mutogassa magát szűk öltözékben, végül aztán ezt a szerződést magasabb összegű ajánlat miatt felbontotta és elsőként a Folies Bergére műsorában mutatkozott be. Feszes, bőrszínű jelmezben feszített, különböző pózokban a színpadon, mindenkinek megmutatva tökéletes alakját. Néha még ennél kevesebb ruhában is megjelent, a Német Birodalomban II. Vilmos császár betiltotta fényképeinek közzétételét “zavaró” szépsége okán.

Ward Klára - wikiwand.com

Később a Moulin Rouge-ban is fellépett és érdekes módon ezek a művészi megjelenések elegendőek voltak ahhoz, hogy a pár egy elfogadható életet éljen. 

Kép forrása: magyarkonyhaonline.hu

Rigó Jancsi szerelme egy idő után elillant és félrelépett. Hamarosan el is váltak, Klára ezután ismerkedett meg egy olasz pincérrel, akivel 1904-ben össze is házasodott. Bár ez a szerelem sem tartott sokáig, és nemsokára egy vasúti állomásvezetővel kötötte össze életét, végleg, miután az olaszországi Padovában 1916 december 9.-én 43 évesen meghalt.

Első férje Chimay herceg csak halálát követő három év múlva házasodott újra, egy olyan fiatal hölgyet vett feleségül, aki Klárával történt házasságának időpontjában még csak csecsemő volt.

 Rigó Jancsi a válás után tovább járta Európát, majd volt feleségének hívására 1910-ben Kaposvárra költözött, de nem tudott sokáig a városban maradni, mert az ottani cigányok kiutálták őt.

 1913-ban az Érdekes Újság hasábjain jelent meg egy cikk, melyből kiderül, hogy Jancsi édesanyja miután már egy éve nem hallott fia felől, megkérte az újságírókat, hogy keressék meg a fiát. Sikerült is nyomára bukkanni a primásnak, aki szívhez szóló levélben kért bocsánatot édesanyjától és fotót is mellékelt leveléhez.

“Kedves jó édesanyám !

Bocsásson meg nékem, mert nem az én hibám, hogy nem kapott tőlem leve­let. Én küldtem Önnek levelet és én nem kaptam rá választ. Nagyon meg voltam ijedve, hogy valami szerencsét­lenség történt és nekem is rosszul ment, azért nem küldhettem Önnek pént, de most már hála isten nagyon jól megy a dolgom.Kedves anyám én küldtem Önnek St.-Louisból 100 koronát és most megint küldök 50 koronát. No most már kedves jóanyám itt küldjük Önnek a fotográfi­ánkat.Egyik képen Wanderbildt fe­lesége látható, a másikon én és a Katim, akinek kö­szönhetem, hogy élek. No most már isten vele, marad­tunk hü gyermekei: Kati és Jancsi” Forrás: Az Érdekes Újság 1913.08.

Ki volt a titokzatos megmentő, Kati? Rigó Jancsi amerikai körútján ismerkedett meg Chimay hercegné unokahugával, Hadley J. E. philadelphiai híres sebész professzor lányával, Catarinával, aki beleszeretett a zenészbe és össze is házasodtak.

Végül a sors őt is utolérte és szegényen, lezüllött emberként halt meg, egyes források szerint Amerikában, mások szerint 1927-ben Fejér megyében. Stradivari hegedűjén játszva sok ember számára vált örök emlékké, ahogyan a magyar nótákat húzta.

Rigó Jancsi - 1919 - wikiwand.com

Amikor a cukrászdában rigó jancsit rendelünk, nem is sejtjük, hogy a volt cigányprímásról nevezték el az édességet, Szerelmének kedveskedett a férfi ezzel a csokis, édesen krémes süteménnyel, melynek külseje sötét, mint Jancsi bőre, belseje pedig fehér mint a lelke. Állítólag ezekkel a szavakkal adta át az édességet kedvesének. Hogy ki és mikor találta ki ezt a süteményt, nem tudjuk biztosan, bár van aki magáénak vallja, és a történettel népszerűsítette a krémes álmot.

Többeket megihletett a szerelmespár története. 1959-ben készült magyar-francia film  “A fekete szem éjszakája”,  illetve színdarab is készült Rigó Jancsi és szerelme esetéről, valamint a világhírű Henri de Toulouse-Lautrec litográfiáján örökítette meg a pár afférját:

 A Princely Idyl, Clara Ward 1897

Heltai Jenő ezekkel a sorokkal adózott az utókornak az eset kapcsán:

„Hogy az asszony ingatag/ Megmondta Rigoletto/ Az én megszégyenítőm/, A cigány Rigó lett, Ó”

 Cikk forrása: arcanum.com