A II. világháborút követő első igazán szenzáció számba menő bűneset 1947-ben történt. Hekus Döncinek, ahogyan alvilági körökben ismerték a tettest - több bűncselekmény elkövetése volt a rovásán. A híres "R" csoport nyomozói hét hónapig loholtak a nyomában, mire végre sikerült elkapniuk De nézzük sorjában, milyen tettek voltak számlájára írhatóak és ki volt ő valójában.
Az első eset, melyben a fent említett Hekus Dönci érdekelt volt, 1947. március 12-én történt. A Városmajorban lévő egyik gyógyszertárba próbált meg betörni két tettes, amikor egy szolgálatot teljesítő rendőrjárőr fülön csípte őket. Az egyik tettest, aki az utcán őrködött, igazoltatta a rendőr. A férfi Komandinger Sándornak mondta magát, az igazolványát átadta a járőrnek. Eközben a gyógyszertárban lévő rablók egyike három lövéssel leterítette a járőrt. A betörők elmenekültek, a lövöldözés miatt a helyszínre érkező rendőrök már csak Horváth XVIII. János próbarendőr halálát tudták megállapítani, akinek kezében ott maradt a lopott igazolvány.
Ekkor még nem gondolták a nyomozók, hogy ezt a gyilkosságot Hekus Dönci követte volna el, azonban a későbbi esetek kapcsán, a személyleírás alapján feltételezték azt, hogy része lehetett a rendőr halálában.
Nem is ez az eset volt, amiért olyan nagyon a figyelem középpontjába került a gyilkos, hanem egy másik, súlyos bűncselekmény elkövetése. 1947. áprilisában a Párisi Áruház alagsorában elkövetett bestiális kéjgyilkosság okán került az ismeretlen elkövető az újságok címlapjára. [A korabeli lapok az Arcanum adatbázisában érhetők el.]
Ahhoz, hogy megértsük az esetek hátterét, érdemes tudnunk néhány információt 1947-ről. A háború után ekkor volt az első olyan húsvét, amikor már az áruházak polcain kapható volt minden, amire az embereknek szüksége lehetett. A forint bevezetése után, véget ért a hatalmas infláció. Azonban az emberek többsége még kopott ruhákban járt és az újjáépítés is csak épphogy elindult, A boltok többsége az esti sötétség előtt, már öt órakor bezárt biztonsági okokból. Emellett a rendőrökkel együtt még az orosz katonák is részt vettek a razziákon. Még rengeteg mocskos dolog visszamaradt a háborúból, egyáltalán nem volt nyugodtnak és felszabadultnak mondható az ország. Budapest alvilági élete virágzott, bár a bárokban, italmérésekben szinte mindenhol ült egy-egy beépült rendőr.
Kép forrása: cultura.hu - Párisi Nagy Áruház
Szóval 1947 áprilisában járunk, nagycsütörtök délutánján, öt óra előtt néhány perccel. A Párisi Áruház gépésze lemente az alagsorba, hogy bekapcsolja a zárórát jelző csengőt, ekkor lett figyelmes a pincehelyiség lejáratához vezető alagútban egy idegenre. A ballonkabátos, közepes termetű, zömök fiatal férfi kabátjának eleje vizes volt. Természetesen a gépész azonnal kérdőre vonta őt, mit keres az áruház alagsorában. Az idegen meg sem állt, úgy vetette oda az alkalmazottnak, hogy az illemhelyet keresi, majd felsietett a lépcsőkön az áruház eladóterébe.
A gépész lámpájával világítva ezután véletlenül vette észre, hogy a földön vérbe fagyva fekszik egy fiatal nő, akinek meztelen az alsóteste. Azonnal kiabálni kezdett és felrohant az üzletbe, majd az utcára, hiszen úgy gondolta, hogy a tettes nem lehet más, mint a ballonos férfi. Alig volt húsz méternyi előnye az elkövetőnek, de sajnos nem érte utól, mert a tettes beszaladt a szemközti Andrássy út 41. számú házba. A gépész, Seiler József rendőrt keresett, aki mentőt hívott, majd a kapualjhoz ment, melyet a járókelők addig zárva tartottak. Mikor megérkezett az erősítés elkezdték átvizsgálni az épületet, de a tettesnek nyoma veszett.
Kép forrása: Friss Ujság 1947.11. - A szerencsétlen fiatal áldozat
A lakók közül a harmadik emeleten egy idős hölgy azonban elmondta, hogy néhány perccel korábban egy fiatal férfi, akire illett a gépész személyleírása, becsöngetett hozzá fegyverrel a kezében és nyomozó századosnak kiadva magát bement a lakásba. Ott elmondta, hogy egy gyilkost üldöz, aki a tetőre menekült, de előtte még dulakodott vele, ezért véres lett a ruhája. A nénitől kért másik kabátot, de miután az nem tudott neki adni, akkor megkérte hogy zárkózzon be a másik szobába, amíg ő üldözőbe veszi a gyanúsítottat. Elképesztő ügyességgel kijutott a férfi a háztetőre, ahonnét aztán a háztetőkön keresztül a Liszt Ferenc tér 2. számú házba jutott át, itt pedig teljes nyugalomban kisétálhatott a bérház kapuján, hiszen senki nem gondolta, hogy nem ott megy majd ki, ahol bement a házba.
Az Andrássy úti ház átvizsgálása során derült ki, hogy egy aktatáskát és véres ballonkabátját a tettes otthagyta. Ezeket a tárgyakat a rendőrök megőrzésre a Párisi Áruház ruhatárában helyezték el azzal, hogy majd később érkezik a dolgokért egy rendőrnyomozó. A pofátlan tettes meg is érkezett fél óra múlva és egy lopott rendőrtiszti igazolvány lobogtatva elvitte a bűnjeleket. A rendőrigazolványt állítólag korábban az FTC sportklub öltözőjéből tulajdonította el és már több alkalommal használta Horváth Ödön rendőrtiszt nevét, hogy megtévessze áldozatait.
Eközben a szerencsétlen fiatal lány a műtőasztalon elhunyt, de előtt még meg tudta adni testvére lakcímét, így tudták azonosítani. A 16 éves Hardicsai Erzsébet egy állami otthonban nevelkedett, nem sokkal korábban került Budapestre, ahol háztartási alkalmazott lett. Egyes újságok szerint korábban lopásokat követett el, másik tudósítás szerint férjet akart magának, ezért volt könnyen elcsábítható.
Kép forrása: Képes Figyelő 1947.45.szám - A helyszín, ahol a brutális tettet elkövették
Erzsébet boncolás megállapította, hogy egy a helyszínen talált téglával fejbe verték, melytől agyvérzés lépett fel nála, emellett eltört a nyelőcsontja, ami fojtogatásra utal és sajnos megbecstelenítették az addig ártatlan leányt.
Aznap és másnap is 700 rendőr folyamatosan hordta be szembesítésre a rendőrségre az alvilágból ismert, a személyleírás alapján hasonló férfiakat, azonban a gépész egyikükben sem ismerte fel az elkövetőt. A leírás szerint egy 30 év körüli, középtermetű, de rendkívüli erejű és ügyességű, kreolarcú férfit kerestek.
Júniusban úgy hitték, hogy végre elkapták Hekus Döncit, amikor egy fiatalember a Deák Ferenc tér 19-es számú romházába betört, majd a rendőrök elől a tetőkön át próbált meg elszökni. Ez a vonal azonban vakvágánynak bizonyult, a személyleírás sem illet a fiúra, hiszen ő szőke volt, míg a kéjgyilkossággal gyanúsított Hekus Dönci sötét hajú. Később további illetőkben hitték megtalálni a gyilkost, de egyikük sem volt az igazi tettes.
Kép forrása: Szivárvány 1947.
Majd hét hónapnyi nyomozás után, 1947 november 6-áig kellett várnia a zsaruknak, hogy kézre kerítsék a valódi elkövetőt, aki Mészáros István, 27 éves fodrászsegéd volt. Persze a Hekus Dönci néven elhíresült gazember nem polgári foglalkozásából élt meg, hanem saját betörő bandát működtetett. Egy betörés okozta vesztét, mivel volt egy harmadik nyom, ami alapján folyt a nyomozás. Májusban az Üllői úton lévő mikroszkópokat árusító üzletbe törtek be, ahol a személyleírás alapján szintén Hekus Dönci tevékenykedhetett. A rendőrség felhívta a figyelmét minden műszerésznek, hogyha eladásra kínál valaki mikroszkópokat, azonnal értesítsék a kapitányságot. A Párisi Áruházban történt gyilkosság után tíz naponta ismét felhívták a figyelmet erre a rablásra, így történhetett meg, hogy november 6-án telefonon jelentkezett egy belvárosi műszerészcég tulajdonosa, hogy épp nála van egy igen jól öltözött férfi és egy nagyértékű Zeiss mikroszkópot akar neki eladni. Kérte a rendőröket, hogy siessenek, megpróbálja szóval tartani az idegent, míg megérkeznek. A kapitányságról Magasházy őrnagy és Magyari százados indult a helyszínre, akik a legkitűnőbb csoportvezetői voltak a bűnügyi osztálynak. Sikerült is a férfit addig ott tartania a műszerésznek, míg a rendőrök kiértek, egy kisebb dulakodás után végül elfogták a gyanúsítottat.
Miután már feltételezték, hogy a gyilkos és a betörő egy és ugyanaz a személy, és a bizonyítékokat Mészáros elé tárták, az nem tagadott. Cigarettát kért és közölte, hogy vallani fog. Mindent részletesen bevallott, kezdve a betörésektől, egészen a Párisi Áruházban történt gyilkosságig. Elismerte, hogy a Csaba utcai gyógyszertárnál valóban ő állt őrt, mikor a rendőr igazoltatta, de nem ő gyilkolta meg. Elmondása szerint kint állt az utcán, mikor óvatlanul rágyújtott, akkor vette őt észre a járőr és igazoltatta. A hamis papírokat átadta neki, közben pedig a társa kiosont az üzletből és Mészáros zsebéből kivéve a fegyvert, szíven lőtte a próbarendőrt. Ezután az eset után állítása szerint Makóra ment, majd három hét múlva, mikor a pénze elfogyott visszaóvakodott Budapestre. A körúton ismerkedett meg Hardicsai Bözsivel, akit elvitt az áruházba, mondván, hogy édességet vesz neki. Annyira összemelegedtek a boltban, hogy egy-egy sötét sarokban még csókolóztak is, majd a férfi megkérte a lányt, hogy menjen le vele az alagsorba. A lány lement vele, ahol Mészáros nekiesett, ekkor állítása szerint a lány sikítozni kezdett, ezért verte fejbe a téglával, majd miután meghallotta a gépész lépteit, kirohant. Bár elmondása hitelesnek tűnhet, szeretném megjegyezni, hogy más források és feltételezések szerint a lányt rendőrigazolványával csalta le az alagsorba, vagy azért, mert az állította, hogy keres valakit, vagy azért, mert a lányt rajtakapta egy kisebb lopáson és áruházi detektívnek vallotta magát előtte. A tettes annyira ráért az elkövetés után, hogy még a kabátján lévő vérfoltokat is megpróbálta vízzel eltűntetni az alagsorban lévő vízcsap segítségével.
Kép forrása: Magyar Nap 1947.11.16
Védekezésképpen az alábbiakat mondta a rendőröknek Hekus Dönci:
"— Beteg ember vagyok... Az orvosaim is bizonyíthatják, hogy nekem állandóan nő kell. A lány nagyon felizgatott a Párisiban, ilyenkor olyan vagyok, mint az állat... Ha nem kapok nőt, őrjöngök. Ezért öltem."
A nyomozás további szakaszában még rengeteg betörést bevallott, de a rendőr megölésének vádját mindig elutasította. Miután kiterjesztették a nyomozást előéletére is, érdekes dolgokat találtak róla. Mint középsúlyú boxoló a felszabadulás előtt a Délvidéken boxolt és a defensiv-osztály besúgójaként ismerték. Felszabadulás után a politikai rendőrségre is került, de innen még meg nem állapítható módon megszökött, mert saját bevallása szerint tudta, hogy poliItikai bűneiért népbíróság elé kerül. A vizsgálatok szerint a háború alatt a nyilas párt tagja volt és a debreceni hadtest kémelhárító osztályának dolgozott, így ténykedésével több embert juttatott a hóhérok kezére.
Az elfogás utáni napon megható jelenetnek voltak tanúi a rendőrök, amikor Hekus Dönci szülei és egy éves kisfia látogatták meg a kapitányságon. A gyanúsított és szülei is zokogva ölelték egymást, majd Dönci bocsánatot kért tettéért és kérlelte rokonait, hogy fiát tisztességes, becsületes embernek neveljék majd fel.
Bár nagyon megható volt ez a jelenet, azért a vádlott nem volt éppen széplelkű, hiszen gyermeke anyja mellett még számtalan nővel tartott egyidőben fenn kapcsolatot. Többek között a szép, kreolbőrű Moldoványi Margittal is, akit szerelmes leveleivel bombázott és elhitette vele, mennyire szereti. Érdekes szösszenete a történetnek, hogy állítólag Mészáros a feltűnően szép feleségével együtt Makón (Újszegeden) nagy társasági életet élt. A helyiek kedvelték a csinos párost, akik még táncversenyt is nyertek egy makói rendezvényen. Üzletembernek gondolták a szomszédai, aki hagymával kereskedik, és emiatt utazik többször Budapestre.
Mészárost alig két nappal elfogása után már a statáriális bíróság elé állították, és gyorsított eljárást kezdeményeztek ellene. Az ügyészség nem készített vádiratot, hanem a tárgyaláson élőszóban terjesztette az elő. Ezen a ponton azt hihetnénk, hogy semmi nem állítja meg az akasztófáig vezető úton a vádlottat, de csalódnunk kell. Filmbe illő módon november 9-én Hekus Dönci megszökik a budapesti büntető törvényszék épületéből. Három fogházőr kísérte megbilincselve a vizsgálóbíró szobájába, amikor Mészáros hirtelen kiszaladt a sötét folyosóra, felöltő és cipő nélkül, majd kimászott az egyik első emeleti ablakon, az ereszcsatornán akrobatikus mutatvánnyal az utcára jutott és egy közelben álló taxihoz rohant. A taxiban ülő idegen férfit azzal a mesével, hogy barátai összeverték, megkérte, vigye el a Lehel utca 26. szám elé, ahol anyja lakik. Ez meg is történt, még a ház előtt Mészáros arra kérte a sofőrt, hogy menjen fel édesanyjához. Az idős asszony fia kérésére pénzt, kabátot és cipőt hozott te a lakásból. Mészáros ezután kiszállt a kocsiból és eltűnt az éjszakában.
A rendőrök nagy erőkkel kezdték keresni, kutyákat is bevetettek, hogy mielőbb nyomára bukkanjanak. Szultán, Lenke és Sanyi az államügyész szobájában a gyanúsított elhagyott kalapját, cipőjét megszagolva, azonnal nyomot fogtak, az épületen belül megtalálták a helyet, ahol Hekus kiugrott az ablakon, de további nyomokat nem találtak. A szökés kapcsán végzett vizsgálat során kiderült, hogy a bilincs nem volt megfelelően összezárva, illetve az is, hogy nem az első szökési kísérlet volt a Markó utcai fogházból, vélhetően minden esetben az őrök hozzá nem értéséből adódóan. A rendőrség ötezer forint vérdíjat is kitűzött, hogy mielőbb elfoghassák Hekust. Édesanyját egyébként letartóztatták, mert pénzzel és ruhával segítette a szökését. Emellett feleségét is őrizetbe vették, aki Újszegeden élt közös otthonukban.
A nagy hajsza során 600 példányban nyomtatták és adták közre fényképét a rendőrök között, amelynek meg is lett az eredménye. Rengeteg bejelentés érkezett arról, hol látták a tettest és a nyomozók mindig a nyomában jártak, végül november 11-én, 48 órával szökése után Vértesszőlősön ismerte fel Lusztig Miksa, az államvédelmi hatóság nyomozó hadnagya Hekusra. Egy férfi a hátán cipelte a sérült lábú szökevényt, épp egy Tata felé induló vonatra akart felszállni. Az igazoltás során a nyomozó úgy tett, mint aki nem ismeri fel Hekust és együtt indult vele a vonaton Tata felé. Mikor megérkeztek ott bevitte a rendőrségre Hekust, aki nem tiltakozott, biztosan érezte már, hogy itt a vége.
Ismét vallomást tett, most már olyan részletekre is kitért, amit korábban nem tett meg. Állítólag beismerte, hogy 1940-től a fasiszták kémje és besúgója volt, ezzel több embert küldve a halálba. "M. 32 volt a fedőnevem — vallotta dicsekedve a gyilkos, aki vallomása közben néha nevetgélt, amikor mesélő kedve elragadta, máskor meg szörnyű fájdalmaira panaszkodott törött bokája miatt." - áll a Dunántúli Népszava aznapi számában. Állítása szerint Romániában háromszor ítélték halálra tettei miatt, de mindig megszökött. Később munkaszolgálatos századok baloldali szellemű parancsnokait kellett megfigyelnie és „lebuktatnia“, majd az Egyesült Izzótelepén kémkedett szabotálók után és le is leplezte Márton mérnököt, akit aztán „eltüntettek“ a kémelhárítók. A baloldali érzelmű munkások közül is többeket adott hóhérkézre a. nyilasok megbízásából.
A november 9-ei szökésével kapcsolatban elmondta, hogy hirtelen ötlet volt, az alkalom adta a menekülés lehetőségét. A két nap alatt, amíg szökésben volt, elmondása szerint sokan segítették, voltak akik a törött lába miatt hátukon cipelték egyik helyről a másikra. Egy idős sváb asszony befogadta éjszakára, enni-inni kapott. Úgy érezte, hogy az emberek jók.
A rögtönítélő bíróság példátlan érdeklődés mellett kezdte meg a tárgyalás 1947 november 11.-én. A bírósági tárgyalás előtt a Kis Ujságnak nyilatkozott a gyanúsított. Többek között elmondta, hogy neki már minden mindegy, és hogy amikor még a BTK-ban boxolt a tömegek tapsoltak neki és most is tapsolni fognak, amikor majd átmegy a árnyékvilágba. Tisztában volt azzal, hogy tettéért akasztás jár majd. Azt is elmondta az újságírónak, hogy miért kapta a Hekus Dönci gúnynevet: "— Tudja, hogy kaptam a Hekus Dönci nevet? Egyszer egy rendőr igazoltatott. Nekem hamis detektív- igazolványom volt. Próbára akartam tenni a rendőrt. A rendőr ugyanaz a Horváth XVIII. rendőr volt. akit később Keki lelőtt (Mészáros bűntársa). Horváthnak azt mondtam, hogy engem nem Mészárosnak hívnak. Felmutattam egy Horváth Ödön rendőrszázados névre szóló igazolványt, de a rendőr nem tágított, mire alaposan összeszidtam, hogy egy hatósági közeget molesztál. Az alvilág kereszte el akkor „Hekus Döncinek“ és azóta rám ragadt ez a név."
Kép forrása: Magyar Nap 1947 november 96.szám
A bíróság akasztás általi halállal bűntette Mészáros Istvánt, aki kegyelmi kérvényt intézett a köztársasági elnök felé. Miután kérését elutasították, nem tudatosult benne azonnal, hogy a kivégzésére aznap sor kerül, mikor végül elmagyarázták neki, hogy mit is jelent a köztársasági elnök elutasítása, összeomlott. Két órája marad arra, hogy elbúcsúzzon szeretteitől. Ekkor látta utoljára szüleit, húgát és feleségét. 1947. november 29-én került sor kivégzésére, melyet ifj. Bogár Imre hóhér délután három órakor hajtott végre a rákoskeresztúri köztemetőnél lévő gyűjtőfogházban.
A Hekus lettem című film, mely Fóti Andor rendőr ezredes "Kelepcében az alvilág" című könyve és más eredeti dokumentumok alapján íródott, szintén feldolgozta Hekus Dönci esetét.
A cikk forrása: arcanum.com
